Őszinte vagy titokzatos?

Az emberi kapcsolatok tele vannak titkokkal és mélységekkel. Gyakran megpróbáljuk megérteni a másik embert, de néha képtelenek vagyunk átlátni a másik ember személyiségének minden rétegét. Ezért fontos, hogy nyitottak legyünk a másik fél felé, és hajlandóak legyünk felfedezni a titkokat és mélyégeket, amelyek a kapcsolatunk alapját képezik.

De miért fontosak ezek a titkok és mélységek? Azért, mert ezek segítenek megérteni egymást és közelebb hoznak minket egymáshoz. Amikor felfedezzük a másik ember titkait és mélyégeit, akkor valódi kapcsolatot építünk vele. Ez segít abban, hogy jobban megértsük a másik ember vágyait, félelmeit és álmait. Van, amikor a saját álmainkat nem merjük megosztani a másikkal, mert félünk, hogy kinevet miatta, de ha végül csak megtesszük, és a félelmünk beigazolódik, akkor sajnos nem olyan társat választottunk magunk mellé, aki megérdemli, hogy őszinte nyitottsággal megosszunk mindent vele. Érdemes néha apró titkokat megtartani magunknak, ezzel is meghúzva a határokat, vagy akár nem is adva lehetőséget a megalázásnak, gúnynak.

Itt pedig igen, valójában egy kisebb harc indul el. Ez lehet belső harc is, de lehet kimondott, apró jelekkel és szavaikkal vívott harc. Azonban nem minden győzelemhez kell harcot vívnunk. Néha a legnagyobb győzelmek azok, amikor elengedjük a harcot és elfogadjuk a dolgokat úgy, ahogy vannak. A „nincs tétje” élmény azt jelenti, hogy nem ragaszkodunk olyan dolgokhoz, amelyek nem számítanak igazán. Elfogadjuk, hogy nem minden dolognak van tétje, és hogy néha a legjobb döntés az, ha semmit sem teszünk. Mert igen, a nem döntés is egy döntés, de van amikor nem a legjobb választás.

Előfordult már az, hogy egy olyan se veled-se nélküled kapcsolat miatt kerestek meg, hogy hogyan tudják ezt megoldani, mert olyan mint egy ördögi kör, ami csak forog és mindig ugyanaz ismétlődik, de nem tudnak kiszakadni belőle. Mindig elhatározzák, hogy most aztán együtt maradunk, mert látjuk, tudjuk, nem tudunk egymás nélkül meglenni, de mindig történik valami nagy dolog, ami szétválasztja őket. És akkor is elhatározzák, hogy most aztán többet nem keressük egymást, és békén hagyjuk egymás életét, de mindig történik valami, ami miatt csak a másiknál találnak menedéket. Ez pedig eléggé frusztráló lehet, amikor ez a körforgás megy évek óta.

Végül egy ülésben megvizsgáltuk honnan is ered ez a lehetetlen állapot, és azt tapasztaltuk, hogy nagyon sok közös életeik voltak, amik vagy tragikusan vagy csodálatosan értek véget, de nem igazán tartott egyik sem túl sokat egyrészt, másrészt meg, legtöbbször tele volt konfliktussal, kényszerrel és nagyon erős fizikai vággyal. Most pedig ezt a huzavonás, ide-oda tologatós dolgot kellene megoldják, hogy megtalálják az egyensúlyt a kapcsolatukban. Remélem sikerülni fog nekik előbb utóbb, mert a feladatot most már tudják. És amikor karmikus kapcsolatról van szó, nem mindig nehéz, de a megoldásához mindkét félre szükség van.

A se vele, se nélküle kapcsolatban az érzelmek gyakran ellentmondásosak. Hiányzik a másik személy jelenléte, de ugyanakkor megpróbálod elfojtani és elrejteni ezt az érzést. Ez egyfajta önvédelem lehet, de hosszú távon nem fenntartható. Az érzelmeknek szabadon kell áramolniuk, és nem szabad meg nem is érdemes elnyomni őket. Fontos megérteni, hogy a se vele, se nélküle kapcsolatnak nincs tétje. Ez azt jelenti, hogy nem veszítesz semmit, ha kimutatod az érzéseidet és elismered, hogy hiányzik valaki. Nem kell félned attól, hogy a másik kihasználja a sebezhetőségedet vagy elutasít. Ha valaki fontos számodra, akkor érdemes megmutatnod neki, hogy hiányzik és hogy mennyire értékelsz minden pillanatot vele. Az élet túl rövid ahhoz, hogy titkoljuk az érzéseinket és elrejtsük a hiányt. Ha valaki hiányzik, akkor érdemes megtenni az első lépést és megosztani vele az érzéseidet. Ez lehetővé teszi, hogy közelebb kerüljetek egymáshoz, és erősebb kapcsolatot alakítsatok ki. De mi van akkor, ha amikor együtt vagytok, valami elromlik egy idő után, még ha erősek is az érzelmek? Mi van akkor, amikor úgy érzed, tálcán kínálod fel magad és érzelmeidet, és előbb utóbb kihasználva érzed magad és a helyzetedet és különben is…

Szerintem nem könnyű feladatok ezek, de azt gondolom, ha őszintén és nyíltan, tudunk egymás felé fordulni, megbeszélni a dolgokat asszertív kommunikációval, találni közös dolgokat, közös tevékenységeket, amik erősítik a kapcsolatainkat, amik közelebb hoznak egymáshoz, ugyanakkor mi magunk is alkalmazkodóak vagyunk egymáshoz, idővel tudunk szép dolgot alkotni és kihozni egy kapcsolatból.

Ne félj megmutatni az érzéseidet és elismerni a hiányt. Ez nem gyengeség, hanem bátorság. Az érzelmek megosztása segít abban, hogy mélyebb és kiegyensúlyozottabb kapcsolatot alakíts ki a másikkal. És lehet, a végén, a legvégén, azt mondod majd, megérte a fáradtságot.

Tatár Annamária Hipnoterapeuta

quantumhipno@gmail.com