A félelem uralkodása: hogyan befolyásolja életünket és hogyan küzdhetünk meg vele

A félelem egy alapvető emberi érzelem, amely az evolúciós túlélési mechanizmusunk részeként alakult ki. Pszichológiai szempontból a félelem egy olyan érzelem, amelyet egy észlelt fenyegetés vagy veszély vált ki, legyen az valós vagy képzelt. Ez az érzelem fontos szerepet játszik abban, hogy felkészítse a testet és az elmét a menekülésre vagy a védekezésre a veszélyes helyzetekben. Biológiai szempontból a félelem a szimpatikus idegrendszer aktiválásával jár, amely megnöveli a pulzusszámot, fokozza az adrenalin termelését és felkészíti a szervezetet a „harcolj vagy menekülj” válaszra.

A félelmek különböző típusai léteznek, és ezek mindegyike különböző hatással lehet az életünkre. A leggyakoribb félelmek közé tartoznak a szociális félelmek, amelyek a társas helyzetekkel kapcsolatosak, mint a tömeg előtti beszéd és a halálfélelem, valamint a specifikus fóbiák, amelyek bizonyos tárgyakhoz vagy helyzetekhez kötődnek, mint például a magasságtól vagy a pókoktól való félelem, a víztől, a szűk helyektől stb. Ezen kívül léteznek általánosabb szorongások is, amelyek nem feltétlenül kötődnek konkrét fenyegetésekhez, hanem inkább egy állandó aggodalom és feszültség formájában jelennek meg. Ezek képesek eléggé rányomni a bélyeget a mindennapjainkra, ugyanis a háttérben futó programokként működnek, amiket annyira megszokunk, hogy észre sem vesszük, ott vannak és merítik az elemeinket.  Bizonyos szintig egy természetes és szükséges érzelem, amely segít minket a túlélésben. Azonban, ha túlzott mértékben van jelen az életünkben, vagy ha irracionális félelmekkel küzdünk, az negatív hatással lehet a mindennapi életünkre és jóllétünkre. Ennek megértése és kezelése kulcsfontosságú lehet a mentális egészségünk szempontjából.

Gyakran előfordul, hogy a félelem megakadályozza, hogy elérjük céljainkat, mivel a kockázatok és a bizonytalanságok miatt visszariadunk. Például, ha valaki fél a kudarcoktól, lehet, hogy soha nem mer belevágni egy új vállalkozásba vagy karrierbe, ezzel elzárva magát a potenciális sikerektől és megtapasztalásoktól. Igen, ez önbizalom hiányra is utalhat, de én azt tapasztalom, hogy valahogy a kettő nagyon szorosan kapcsolódik. A félelem továbbá elkerülő viselkedéshez vezethet, különösen akkor, amikor nehéz helyzetekkel kell szembenéznünk. Az elkerülő magatartás gyakran arra késztet bennünket, hogy elhalasszuk vagy teljesen elkerüljük a potenciálisan stresszes vagy kihívást jelentő szituációkat. Ez hosszú távon negatívan befolyásolhatja az életminőségünket, mivel gátolja a személyes és szakmai fejlődésünket. Például, valaki, aki fél a nyilvános beszédtől, elkerülhet minden olyan alkalmat, ahol beszédet kell tartania, ezzel korlátozva karrierlehetőségeit és személyes fejlődését.

A félelem emellett közvetlen hatással van mentális és fizikai egészségünkre is. A tartós félelem és szorongás hozzájárulhat különböző egészségügyi problémák kialakulásához, mint például a magas vérnyomás, a szívbetegségek vagy az alvászavarok. Ezenkívül a félelem okozta stressz hosszú távon kimerítheti az energiánkat, csökkentve a mindennapi tevékenységeinkhez szükséges motivációt és produktivitást. A lényeg, hogy a félelem jelentős mértékben befolyásolja mindennapi életünket, és ha nem kezeljük megfelelően, akadályozhat bennünket abban, hogy teljes mértékben megvalósítsuk lehetőségeinket. Éppen ezért fontos, hogy felismerjük és megértsük félelmeinket, és megtanuljuk, hogyan küzdjünk meg velük hatékonyan.

A félelmek elkerülése gyakran egy ördögi kört eredményez: minél inkább elkerüljük a félelmeinket, annál nagyobb lesz a szorongásunk, és annál inkább érezzük szükségét az elkerülésnek. Ez a ciklus azonban megtörhető. A félelmekkel való szembenézés, akár fokozatosan, akár szakember segítségével, lehetővé teszi számunkra, hogy megtanuljuk kezelni a szorongást, és idővel csökkentsük annak hatását életünkre. További gyakori tünetek közé tartozik a légzés gyorsulása vagy nehézlégzés, izzadás, remegés, szédülés és gyomor-bélrendszeri problémák, mint például hányinger vagy hasmenés. Ezek a tünetek mind azt jelzik, hogy a test stresszhelyzetben van, és próbál alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Hosszú távon azonban a krónikus félelem és stressz komoly egészségügyi problémákhoz vezethet.

A félelem tartós jelenléte hozzájárulhat különböző krónikus betegségek kialakulásához. Az állandó stressz és a félelem gyengítheti az immunrendszert, növelve a fertőzések és betegségek kockázatát. Emellett szív- és érrendszeri betegségek, például magas vérnyomás és szívbetegségek is kialakulhatnak. Az emésztőrendszer is szenvedhet, ami gyomorfekélyhez vagy irritábilis bél szindrómához vezethet. Fontos felismerni a félelem fizikai tüneteit, mert ezek a jelek utalhatnak arra, hogy a mentális egészségünkön dolgozni kell. A megfelelő kezelés és a stresszkezelési technikák alkalmazása segíthet enyhíteni ezeket a tüneteket, és javítani az általános egészségi állapotot.

Ugyanakkor, érdemes tudni, hogy a fizikai tünetek előtt, mindig az energetikai rendszerünk borul fel, és adja a jeleket számunkra, de mivel a félelmeinkkel, aggodalmainkkal é szorongásainkkal vagyunk elfoglalva, nem fogjuk venni a lapot.

Példa: Adott egy egyén, aki alvászavarokkal küzd már egy éve. Sok mindent kipróbált már amit az orvosok javasoltak, meg azt is, amit nem, de 2 óránál többet nem tud aludni éjszakánként. Ez eléggé rányomja a bélyeget az életére és életminőségére, mert folyton ideges, ingerlékeny, lassan kezd figyelmetlen is lenni, párkapcsolatképtelen. A hipnoterápiás kezelések miatt keresett meg, hogy kezdjünk valamit ezzel az állapottal, mert egyre fáradtabb és már-már életveszélyessé váltak a mindennapok. Végeztünk egy mély meditációt hipnózisban, amiben célzott szuggesztiókat alkalmaztam (amiről tudni kell, hogy a hipnoterápiás kezelések és a tudatalatti újra programozás alapja) az alvás mély szintjeinek elérése érdekében, amit hosszú távon meg is tarthat. Javasoltam ezt a felvételt mindennapi hallgatásra, hogy legyen lehetősége fokozatosan csökkenteni a szereket, amit az alvás javítására kapott.

Természetesen az ülések során további szuggesztiókkal fogjuk bővíteni a palettát, ami segít majd a társadalmi életén is javítani, erősítjük az önbizalmát és az önelfogadást, annak érdekében, hogy bátorkodjon párkapcsolatot is kezdeményezni, mivel ennek a hiánya is lényegesen ront a biztonságérzeten, ergo a szorongás nő és az alvásminőség csökken.

A beszélgetéseink során sok olyan régi trauma, kellemetlen élmény jött elő, amivel magyarázható az állapota, de ő nem akarja belátni. Igazából rájöttem: a félelem az, ami ebben meggátolja. Természetesen teljesen megértem, hiszen mindig könnyebb benne maradni egy kellemetlen, nehéz helyzetben, de amit mégis ismerünk, mint kilépni egy teljesen új ismeretlen életbe. És szerintem itt van a kutya elásva: a félelem nagy úr. De nagy ára is van.

Az emberek gyakran választják a megszokott, de kedvezőtlen élethelyzeteket, mert a félelem arra készteti őket, hogy a komfortzónájukban maradjanak. A komfortzóna egy olyan mentális állapot, ahol az egyén ismerős környezetben és helyzetekben érzi magát biztonságban. A komfortzónában való maradás azonban gyakran gátolja az egyén fejlődését, mert nem ad lehetőséget új tapasztalatok megszerzésére és a személyes növekedésre.

A komfortzóna csapdájának egyik fő oka az ismeretlentől való félelem. Az emberek természetes módon félnek az ismeretlen dolgoktól, mivel az ismeretlen potenciális veszélyeket vagy kudarcokat rejthet. Ez a félelem gyakran olyan erős, hogy az egyén inkább választja a jelenlegi, bár nem ideális állapotot, mintsem, hogy szembenézzen az ismeretlennel. A biztonság érzése, amit a megszokott helyzetek nyújtanak, sokszor fontosabbnak tűnik, mint a változás és a fejlődés.

A komfortzóna fenntartása mögött gyakran áll az önbizalomhiány is. Az emberek, akik nem bíznak saját képességeikben, gyakrabban maradnak a megszokott helyzetekben, mert nem hisznek abban, hogy képesek lennének sikeresen megbirkózni az új kihívásokkal. Az önbizalomhiány tehát tovább erősíti a félelmet az ismeretlentől, és ezzel együtt a komfortzónában való megrekedést. És persze, a társadalmi nyomás is szerepet játszhat a komfortzóna fenntartásában. Sokszor a környezetünk, családunk elvárásai és normái befolyásolják döntéseinket. Az emberek félnek attól, hogy mások negatívan ítélik meg őket, ha eltérnek a megszokott mintáktól, és így inkább a társadalmi elvárásoknak megfelelve maradnak a komfortzónájukban.

A félelem jelentős hatással lehet személyes kapcsolatainkra, beleértve a szerelmi, baráti és családi viszonyokat is. Ami megnyilvánult az adott példázott személynél is. Ezért erre is különös figyelmet fogok fordítani a tudatalatti újra programozásának, felhasználva a célzott szuggesztiókat, ami segíti az egészséges kapcsolatok és párkapcsolat kialakítását. Haa félelem jelen van, gyakran akadályozza az őszinte kommunikációt és az intimitást, amelyek elengedhetetlenek az egészséges kapcsolatok fenntartásához. A félelem különféle formákban jelenhet meg: félelem az elutasítástól, a csalódástól, a magánytól vagy a megbántástól. Ezek a félelmek gyakran gátolják, hogy megnyíljunk mások előtt, és valódi kapcsolatokat alakítsunk ki.

A szerelmi kapcsolatokban a félelem érezhetően megnehezítheti a bizalom kialakulását. Az emberek gyakran óvatosak és tartózkodók, attól félve, hogy sebezhetővé válnak és megsérülhetnek. Ez a tartózkodás azonban megakadályozza, hogy mélyebb kötelékek alakuljanak ki, és hosszú távon rombolhatja a kapcsolatot. A bizalom és az intimitás kulcsfontosságúak a félelem leküzdésében, hiszen ezek teszik lehetővé, hogy a partnerek nyíltan beszéljenek érzéseikről és szükségleteikről, így közösen dolgozhatnak a problémák megoldásán. Baráti kapcsolatokban a félelem szintén akadályozhatja a nyitott és őszinte kommunikációt. Az emberek gyakran attól tartanak, hogy barátaik elítélik vagy elutasítják őket, ha megosztják érzéseiket vagy véleményüket. Az ilyen félelmek miatt az emberek hajlamosak felszínes barátságokat fenntartani, amelyek nem nyújtanak valódi támogatást és megértést. A bizalom és a kölcsönös tisztelet itt is nélkülözhetetlen, hogy a barátok merjenek őszinték lenni egymással.

A családi kapcsolatokban a félelem gyakran a generációkon keresztül öröklődő mintákból ered. A családtagok között fennálló félelem akadályozhatja a nyílt kommunikációt és a konfliktusok egészséges kezelését. A családon belüli bizalom és a biztonságos környezet megteremtése segíthet abban, hogy a tagok nyíltan beszéljenek érzéseikről és megoldást találjanak a problémákra.

Gyakorlati tanácsokkal is szolgálhatunk a félelmek leküzdéséhez. Én személy szerint a hipnoterápiát (itt szó lehet tudatalatti programozásról és/vagy előző életes utaztatásról) és a Reiki energetikai kezeléseket javaslom és használom erre a célra.  Fontos, hogy fokozatosan nézzünk szembe a félelmeinkkel, kezdve a kisebb kihívásokkal, majd haladva a nagyobbak felé. Ez a fokozatosság lehetővé teszi számunkra, hogy lépésről lépésre építsük fel a bátorságunkat és önbizalmunkat. Emellett érdemes támogatást keresni a család, barátok vagy egy szakember segítségével, aki útmutatást és bátorítást nyújthat a félelmeinkkel való megküzdésben.

A bátrabb és autentikusabb élet felépítéséhez elengedhetetlen az önismeret és az önelfogadás. Az önreflexió révén megérthetjük, hogy mi okozza a félelmeinket, és hogyan befolyásolják azok az életünket. Az önelfogadás pedig segít abban, hogy szeretettel és tisztelettel bánjunk önmagunkkal, ami alapvető fontosságú a belső erő és bátorság kifejlesztéséhez.

Tatár Annamária Hipnoterapeuta & Reiki mester

quantumhipno@gmail.com